Miért váltak stratégiai kérdéssé a nyugodt helyek az irodában?

Munka, ingázás, vacsora, majd az ebédes dobozok előkészítése a következő napra. Egyre többen érzik úgy, hogy életük egy végtelen körforgássá vált. Ezt a jelenséget nevezik „ételhordó-szindróma”, amely az elmúlt időszakban a munka világának egyik beszédes metaforájává vált. A fogalom mögött valójában sokkal mélyebb probléma húzódik meg. A munka és a magánélet közötti határok fokozatosan elmosódnak, a munkanap gyakran nem ér véget az iroda elhagyásával. A Microsoft Work Trend Index szerint a munkavállalók jelentős része már kora reggel online van, sokan késő este is ellenőrzik e-mailjeiket, és nem ritka a hétvégi munkavégzés sem.

Ennek következménye a krónikus stressz, a kiégés fokozott kockázata és a csökkenő munkavállalói elköteleződés. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a munkahely szerepe. Az iroda ugyanis már nem pusztán a munkavégzés helyszíne, hanem olyan tér, amelynek támogatnia kell a koncentrációt, az együttműködést és a mentális regenerációt is.

A legnagyobb hiánycikk: a nyugalom

A Bene és a Sodexo közös „Beyond Work” kutatása közel ezer osztrák és német irodai dolgozó bevonásával vizsgálta, milyen tényezők befolyásolják leginkább az irodai jóllétet. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a munkavállalók mindennapjait továbbra is elsősorban az elmélyült, egyéni munkavégzés határozza meg, nem pedig a megbeszélések vagy a csapatmunka.

Miközben a válaszadók több mint 80 százaléka elégedett az iroda méretével és térkínálatával, és mintegy 60 százalékuk pozitívan értékeli munkakörnyezetét, mindössze 17 százalékuk érzi úgy, hogy elegendő nyugodt környezet áll rendelkezésére a fókuszált és hatékony munkavégzéshez. A megkérdezettek körülbelül egyharmada rendszeresen stresszesnek és feszültnek érzi magát az irodában. A kutatás szerint a zajterhelés és a folyamatos megszakítások különösen az egyterű irodákban jelentenek problémát. A koncentrációt igénylő feladatok során a munkatársak gyakran nem találnak olyan helyet, ahol zavartalanul dolgozhatnának.

Nem az iroda mérete számít

A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a munkavállalói elégedettséget nem elsősorban az iroda alapterülete határozza meg. Sokkal fontosabb, hogyan használják fel és szervezik meg a rendelkezésre álló teret. A modern, nyitott irodák sem jelentenek feltétlenül rosszabb munkakörnyezetet. A probléma nem az open office koncepcióval van, hanem azzal, ha hiányoznak azok a funkcionális zónák, amelyek lehetőséget adnak a különböző munkavégzési módokhoz való alkalmazkodásra.

A Bene kutatása szerint a legjobban működő irodákban az egyéni és a közösségi munkavégzés egyensúlya jelenik meg. Ezekben a terekben helyet kapnak:

• csendes, visszavonulásra alkalmas helyiségek,
• kommunikációs és együttműködési zónák,
• pihenőterek,
• videóhívásokhoz kialakított akusztikus fülkék,
• rövid, koncentrált munkavégzésre alkalmas munkakabinok.

Ezek a terek pufferként működnek a nyüzsgő irodai környezetben, és lehetővé teszik, hogy a munkavállalók az adott feladathoz igazítsák a munkakörnyezetüket.

A nyugodt terek hatása túlmutat a koncentráción

A Bene kutatása szerint a jól megtervezett munkahelyek nemcsak a produktivitást javítják, hanem közvetlenül hozzájárulnak a mentális egészséghez is. A természetes fény, a megfelelő akusztika, az ergonomikus bútorok és a visszavonulás lehetőségét biztosító terek csökkentik a stresszt, miközben növelik a motivációt és az elégedettséget. A dokumentum szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a rövid szünetekhez vagy elvonuláshoz kialakított helyiségek fontos szerepet játszanak a stresszkezelésben. Az ilyen terek lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók néhány percre kiszakadjanak az információs túlterheltségből, és mentálisan újratöltsék magukat. Ez különösen fontos egy olyan korszakban, amikor a folyamatos elérhetőség és a túlterheltség sokak számára már a mindennapok részévé vált.

Az iroda mint wellbeing-eszköz

A. A „ételhordó-szindróma” arra figyelmeztet, hogy a munkavállalók egyre nehezebben találnak lehetőséget a regenerációra. Ebben a helyzetben az iroda szerepe is átalakul: a sikeres munkahelyek nem csupán munkateret kínálnak, hanem tudatosan támogatják a mentális jóllétet. Mindez nem csupán a munkavállalók elégedettsége szempontjából fontos. Azok a szervezetek, amelyek képesek valódi feltöltődési lehetőségeket biztosítani dolgozóik számára, hosszú távon versenyelőnyt szerezhetnek a tehetségek megtartásában, az elköteleződés növelésében és a fenntartható teljesítmény megteremtésében.

A Bene kutatása alapján a jövő irodája nem feltétlenül nagyobb vagy látványosabb lesz, hanem intelligensebben szervezett. Olyan hely, ahol a közösségi együttműködés és az elmélyült egyéni munka egyaránt helyet kap, és ahol a nyugalom nem luxus, hanem a hatékony munkavégzés alapfeltétele.

> Fedezze fel akusztikus fülkéink széles választékát! <<